Iskolánk bemutatása

Sajnovics János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Tordas 2463 Köztársaság út 1.

Hitvallás

„A nevelő olyan egyén, aki növendékei javára szenteli életét, azért készen kell lenni szembe szállni minden kellemetlenséggel, minden fáradtsággal, hogy célját elérje, amely nem más, mint növendékeinek polgári, erkölcsi és tudományos nevelése.” (Don Bosco)

Don Bosco
Mazzarello Mária

A Sajnovics János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 2018. szeptemberétől a Segítő Szűz Mária Leányai Don Bosco Nővérek szerzetesi rend fenntartásában működik.

A közösség hivatása: tanító-nevelő. A rendet Don Bosco és Mária Dominika Mazzarello alapította észak Olaszországban Morneseben (Alexandria) 1872. augusztus 5-én. X. Piusz pápa jóváhagyásával az intézmény 1911-ben pápai jogú lett. Hivatásuk jellegzetes vonása az Egyházban a Megelőző Nevelési Módszer. Nevelői jelenlét, amely a meggyőzéssel, a szeretet erejével és a Szentlélekkel együttműködve segíti növekedni Krisztust a fiatalok szívében.

A nevelés számos eszközét igénybe veszik: az óvodától az egyetemig minden iskola típusban tanítanak nővérek, oratóriumokat és ifjúsági központokat tartanak fenn. A szabad idő hasznos eltöltésére különböző egyesületeket, sport, kulturális, turista programokat szerveznek. Fiatalok számára könyveket, folyóiratokat írnak és adnak ki, a katekézisben felhasználható segédeszközeik tárát (írott, képes, audiovizuális) szüntelenül gyarapítják. A missziókban egészségügyi, szociális és karitatív tevékenységet is folytatnak.

A közösség a Szalézi Család élő tagja, amely a történelemben különböző formákban valósítja meg Don Bosco lelkületét és küldetését, kifejezve ennek örök újdonságát. Olyan szerzetesrend, amely egészen Máriáé. Don Bosco a Keresztények Segítsége iránti hálája “élő emlékművének” akarta a rendet, s arra kérte a nővéreket, hogy legyenek az ő tartós “köszönete” az idők folyamán.

Ma 88 országban, 15074 nővér tevékenykedik Don Bosco és Mazzarello Szent Mária lelkisége szerint szerte a világ öt kontinensén. Magyarországon 1937. szeptember 8-án telepedtek le a nővérek Oladon (Vas megye), majd 1990-től szerveződött újjá a közösség Pesthidegkúton.

Oratóriumi tábor, 2023.

Sajnovics János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola (2463 Tordas, Köztársaság út 1.) székhely bemutatása

“…osztani magad: – hogy így sokasodjál,
kicsikhez hajolni, – hogy magasodjál,
hallgatni őket, hogy tudd a világot,
róluk beszélni, ha szólsz a világhoz.
Széjjel szóródni – eső a homokra –
sivatagnyi reménytelen dologra,
s ha nyár se lesz tőled – s a táj se zöldebb:
kutakká gyűjt a mély: soká isznak belőled.”

(Váci Mihály)

A Sajnovics János Általános Iskola Tordas község legszebb épülete, amely Tamás Gábor építészmérnök tervei alapján épült 1989-ben. Iskolánk elődje az államosítás előtt az evangélikus iskola volt. A község – bár kis lélekszámú falu volt – a legrégibb idők óta tartott tanítót. Az összeírások megemlékeznek az evangélikus iskolamesterekről, akik a jegyzői teendőket is elvégezték. Az evangélikusok legkiválóbb tanítója Balassovics lelkész 1814. évi feljegyzése szerint Derencsény Mihály volt 1767-ben. A feljegyzés szerint igen kiváló eredménnyel tanított. Becsületes, fáradhatatlanul a gyerekekért munkálkodó tanítónak jellemzi. A gyerekekért való fáradhatatlan munka kell, hogy jellemezze a mai tanítókat és tanárokat is. Az új iskola új lehetőségeket kínált. 1991-ben bevezettük a néptánc oktatását és a zenetanítást. Nyári táborok keretében kézműves mesterségeket tanulhatnak diákjaink. Eredményesen szerepelnek tanítványaink a helyi, a területi, a megyei és országos tanulmányi, művészeti versenyeken is. A magyarságtudat fejlesztése, a hagyományápolás, a gyermekközpontúság jellemezte a munkánkat és ez a törekvésünk a jövőre nézve is.

A jelenlegi iskolaépület lassan 30 éves, amely Makovecz stílusban épült, így a környék legszebb oktatási intézménye.  Mint ilyen, új lehetőségeket kínált, amelyek megvalósítása a település igazi nevelési, művelődési centrumává avatta. Hatásrendszere kiterjed az iskolásokon kívül a fiatalokra, felnőttekre egyaránt, sőt kulturális programjaink a környékbeli településekről is vonzanak látogatókat. Hagyományt elevenítettünk fel, illetve teremtettünk a különböző népszokások felélesztésével (betlehemezés, kézműves mesterségek tanítása, Sajnovics emléknap, pályázatok stb). Kellemes és kultúrált szórakozást nyújt a farsangi rendezvényünk, bekapcsolódunk a Művelődési Ház és az Önkormányzat által szervezett hagyományos nyári rendezvénysorozat programjaiba (Szent István napi vidámságok).

Sokoldalú kapcsolatot alakítottunk ki partneriskolákkal, a szlovéniai Puconci, és az erdélyi Gyimesközéplok (Hidegség) általános iskolájával. Iskolánknak bejegyzett alapítványa van, a Tordasi Gyermekekért Alapítvány, amely az idegen nyelv és a számítástechnika oktatásának fejlesztését támogatja, de segíti a hátrányos helyzetű és tehetséges tanulókat is. Nemzeti ünnepeinkre mindig igen színvonalas műsorral készülünk, ezek látogatottsága évről-évre nő. A község és az iskola mindig együtt ünnepel. Az iskola oktatási színvonala jó, a 8. osztályosok beiskolázása évek óta 100 %-os. A középfokú intézményekbe bekerülő tanítványaink megállják a helyüket. A középiskolák, amelyek tanítványainkat felvették az utóbbi 10 évet tekintve két tannyelvű gimnáziumok, egyházi gimnáziumok, szakközépiskolák, szakmunkásképző intézmények.

Küldetésnyilatkozat

Célunk olyan iskola működtetése, amelyben a gyermek szeretve és biztonságban érzi magát. Tanuló, pedagógus, szülő kölcsönösen tisztelik és segítik egymást, bizalommal élik meg a közös fejlődés útját mind a kompetenciák, mind a tudományos és praktikus ismeretek, mind a hit és erkölcs terén.

Az intézmény névadójának bemutatása

Sajnovics János, nyelvtudós, csillagász 1748-tól jezsuita szerzetes (Tordas, 1733. máj. 12. – Buda, 1785. máj. 4.) Bölcseleti tanulmányait Nagyszombatban, a hittudományit Bécsben, a szaktanárit Győrött és Bécsben végezte. 1758 – 60-ban a bécsi udvari csillagvizsgáló intézetben az intézet vezetőjének, Hell Miksának volt tanársegédje.  Hell magával vitte Norvégia északi részébe, Vardö szigetére, hogy megfigyeljék a Venus bolygónak 1769 júniusában a Nap korongja előtt történő elvonulását. Hell ösztönzésére, a helyszínen hozzáfogott a magyar-lapp nyelvviszony kérdésének tisztázásához.

Koppenhágában a dán tudós társaság előtt beszámolt eredményeiről és kinyomatta munkáját, amelynek Magyarországon megjelent kiadásában először közölte a Halotti Beszéd teljes szövegét is. 1770. január 19-én a Dán Királyi Akadémia tagjává választották. 1772-től a budai akadémián a mennyiségtan tanára és a budai csillagvizsgáló adjunktusa volt. Műve, amely a finnugor-magyar nyelvhasonlítás első jelentős kísérlete, a történeti szemleletű és összehasonlító nyelvtudomány terén úttörő jelentőségű és külföldön is feltűnést keltett.

A budai csillagvizsgáló elavult műszereivel sok ezer megfigyelést hajtott végre. Csillagászati könyvecskéje (Idea Astronomiae) kiemelkedő a korabeli ismeretterjesztés terén.